RNDr. Daniel Mišicák, PhD, MBA

Poriadok a zodpovedné riadenie mesta

Verejná funkcia je služba. Primátor nie je vlastníkom mesta. Je jeho správcom, človekom zodpovedným za jeho smerovanie, reprezentuje ho.

Preto chcem zaviesť jednoduché pravidlá založené na princípoch: zákonnosti, odbornosti, zodpovednosti, rešpektu a spolupráce.

Chcem modernejšie fungovanie mestského úradu, jasnejšie kompetencie a pravidelnú kontrolu činnosti mestských organizácií a spoločností.

Po voľbách najskôr preverím skutočný stav mesta – financie, majetok, zmluvy, rozbehnuté projekty a záväzky.

Najskôr poriadok. Potom veľké projekty.

Pravidelne budem občanov informovať: čo sa podarilo dokončiť, čo sa nedokončilo, prečo sa to nedokončilo, koľko to stálo, a čo bude nasledovať.

Dobre riadené mesto má fungovať podľa pravidiel, kompetencií a zodpovednosti.

Verejné peniaze musia slúžiť mestu

Mestský rozpočet nie sú peniaze primátora. Sú to peniaze nás všetkých. Občan by mal mať prístup k tomu, na čo mesto peniaze používa, aké investície pripravuje, koľko stoja a čo mestu prinesú.

Nechcem šetriť za každú cenu. Chcem míňať rozumne.

Pri každej väčšej investícii sa musíme pýtať: Potrebujeme ju? Koľko bude stáť? Z čoho ju zaplatíme? Čo nám prinesie? A koľko bude stáť jej údržba každý ďalší rok?

Chcem: reálne viacročné plánovanie mestských financií, lepšiu kontrolu mestského majetku, zrozumiteľné informácie o veľkých investíciách, pravidelné vyhodnocovanie veľkých výdavkov, aktívnejšie získavanie eurofondov a grantov.

Občan nemusí rozumieť všetkým účtovným tabuľkám. Mesto mu však má sprístupniť to, na čo jeho mesto míňa peniaze.

Bezpečné ulice, chodníky a parkovanie

Občan nepotrebuje ďalší projektový plán. Potrebuje bezpečne prejsť cez cestu, dostať sa domov a zaparkovať. Doprava je súčasť každodenného života.

Preto chcem riešiť najmä konkrétne problémy: stav miestnych ciest, chodníky, nebezpečné priechody, parkovanie podľa reálnych údajov a potrieb obyvateľov, bezbariérovosť, cyklistické prepojenia, cestnú bezpečnosť okolo škôl.

Najprv zistíme, kde sú najväčšie problémy a potom ich budeme riešiť podľa priority.

Nie každé dopravné rozhodnutie bude vyhovovať všetkým. Musí však byť vecné, vysvetlené a podložené faktami.

Čistejšie, zelenšie a príjemnejšie Štúrovo

Kvalita mesta sa neukazuje iba na veľkých projektoch či stavbách. Ukazuje sa každý deň – na ulici, na chodníku, na ihrisku alebo v parku.

Chcem postupne zlepšovať: verejnú zeleň, čistotu mesta, oddychové miesta, tienenie ihrísk, lavičky a miesta na sedenie, bezpečné verejné priestory.

Odpadové hospodárstvo je náročná a komplexná téma, ktorú nie je možné vyriešiť jedným rozhodnutím. Separovanie odpadu, množstvo a frekvencia odvozu, skrášlenie a bezpečnosť stojísk pre kontajnery, či čistota verejných priestranstiev však priamo ovplyvňujú každodenný život občanov. Chcem sa preto zamerať na oblasti, ktoré vieme reálne ovplyvniť – hľadať efektívnejšie riešenia, zlepšovať organizáciu odvozu, čistotu a vzhľad stojísk a postupne celý systém nastavovať tak, aby lepšie fungoval pre mesto aj jeho obyvateľov.

Mesto nemusí byť luxusné. Musí byť čisté, upravené a príjemné.

Dôstojný život seniorov a budúcnosť pre mladých

Starší ľudia si zaslúžia úctu, bezpečie a pomoc. Chcem, aby seniori mohli čo najdlhšie žiť vo svojom domácom prostredí, ak si to želajú. Zároveň chcem, aby vedeli, že v prípade, keď pomoc potrebujú, mesto ich nenechá bez podpory.

Preto sa chcem postupne venovať zlepšovaniu sociálnych služieb – opatrovateľskej službe, rozvozu stravy, denným službám či podpore rodín, ktoré sa starajú o svojich blízkych. Dôležité je poznať skutočné potreby ľudí a podľa nich nastavovať pomoc mesta. Pripravované zariadenie pre seniorov nesmie zostať iba na papieri. Budeme hľadať financovanie a zverejňovať, v akom stave sa projekt nachádza.

Rovnako dôležitá je pre mňa budúcnosť mladých ľudí a rodín. Chcem, aby Štúrovo nebolo mestom, z ktorého mladí odchádzajú, ale miestom, kde si dokážu predstaviť svoj život, bývanie a budúcnosť.

Viem, že dostupné bývanie aj pracovné príležitosti sú náročné témy, ktoré mesto iba z vlastných peňazí nevyrieši. Existujú však aj iné možnosti, ako mladým pomôcť zostať v Štúrove – napríklad motivovať ich k trvalému pobytu, vytvárať podmienky pre ľudí, ktorí pracujú na diaľku, alebo predlžovať turistickú sezónu na viac mesiacov, čo môže priniesť viac pracovných príležitostí počas roka. A bude treba aj aktívne rokovať s investormi.

Nechcem sľubovať jednoduché riešenia. Chcem hľadať všetky dostupné možnosti, ako urobiť zo Štúrova mesto, v ktorom sa oplatí zostať.

Chcem, aby v Štúrove mali svoje miesto mladí aj starší. Aby seniori cítili, že na nich záleží, a mladí ľudia mali dôvod zostať a budovať svoju budúcnosť práve tu.

Šport, kultúra a život v meste

Štúrovo musí byť mestom pre všetkých: pre rodiny s deťmi, pre mladých ľudí, pre pracujúcich, pre seniorov, pre podnikateľov, pre ľudí so zdravotným alebo pohybovým znevýhodnením.

Šport

Šport a kultúra nie sú luxus. Sú súčasťou kvalitného života. Chcem, aby deti mali kde športovať, mladí ľudia mali kde tráviť čas a seniori mali priestor na spoločenský život.

Budeme: postupne obnovovať športoviská, zverejňovať stav a možnosti využitia športovísk, podporovať športové kluby a mládež, vytvárať lepšie podmienky pre aktívny život.

Kultúra

Chcem dôstojné podmienky pre slovenskú aj maďarskú kultúru. Kultúrny dom musí byť miestom, kde sa ľudia stretávajú aktívnejšie.

Budem podporovať: kultúrne podujatia, festivaly, miestnych umelcov, detské a mládežnícke aktivity, komunitné podujatia.

Štúrovo 365 – mesto, ktoré žije celý rok

Štúrovo nemôže ožívať iba počas niekoľkých letných týždňov.

Máme Vadaš, Dunaj, Most Márie Valérie, cyklotrasy, blízkosť Ostrihomu, vinárstva, gastronómiu a množstvo ďalších možností. Musíme ich spojiť.

Chcem vytvoriť plán ŠTÚROVO 365: viac podujatí na jar, jeseň a v zime, športové a kultúrne podujatia, gastronomické akcie, vinárske podujatia, lepšie využitie cykloturistiky, väčšiu podporu miestnych obchodníkov, reštaurácií a výrobcov.

Chcem pravidelné trhy a podujatia na námesti a vo VYZA centre, kde dostanú priestor miestni výrobcovia a podnikatelia.

Budem pravidelne kontrolovať, ako nový riaditeľ Vadašu vedie stratégiu a ako ju bude implementovať, aby sme dlhodobo dosiahli dôležitý cieľ – rozšírili turistickú sezónu aj mimo letných mesiacov. Na túto stratégiu musí aktívne nadviazať aj mesto – podporou podujatí, kultúry, športu a ďalších aktivít, ktoré prilákajú návštevníkov aj v mesiacoch mimo hlavnej sezóny.

Turista, ktorý zostane čo i len o deň dlhšie, nechá v našom meste viac peňazí. A to znamená viac práce a viac života aj mimo hlavnej sezóny.

Viac života pri Dunaji, silné partnerstvo s Ostrihomom

Dunaj nás môže viac spájať. Chcem, aby pobrežie Dunaja bolo miestom, kam ľudia radi prídu cez deň aj večer.

Postupne chcem vytvoriť: viac miest na sedenie, tieň, bezpečné osvetlenie, bezbariérové trasy, malé komunitné podujatia, časom malú mestskú pláž.

Musíme si však uvedomiť, že všetky projekty musia byť riešené v spolupráci so štátnym slovenským vodohospodárskym podnikom, čiže s odštepným závodom Povodia Dunaja.

Štúrovo + Ostrihom

DUNAJ ROZDEĽUJE, MOST SPÁJA. Sme dve mestá, máme jeden most a množstvo spoločných záujmov. Nezačíname od nuly: Most Márie Valérie, Mária Valéria Bike, medzinárodná autobusová linka 223, cezhraničná spolupráca v rámci EZÚS Ister-Granum a spoločné oslavy mosta nás už spájajú. Ďalším krokom by mali byť projekty na pravidelnú a spoľahlivú spoluprácu v každodennom živote oboch miest.

Bol by som veľmi rád, ak by prebehli rokovania Štúrova a Ostrihomu o: doprave, cestovnom ruchu, kultúre, športe, podnikaní, životnom prostredí. Chcem viac spoločných podujatí, zladiť kultúrne programy a športové stretnutia, programy pre deti a seniorov a spoločnú turistickú ponuku.

Nie iba spoluprácu na papieri. Spoluprácu, ktorú ľudia reálne pocítia.

Železničná stanica a okolie

Železničná stanica je pre mnohých návštevníkov vstupnou bránou do nášho mesta a prvým miestom, ktoré v Štúrove uvidia. Dnes však svojím stavom ani vzhľadom nereprezentuje mesto, akým by malo byť.

Rozvoj stanice a jej okolia sa dlhé roky odsúval na okraj záujmu. Myslím si, že je čas túto tému znovu otvoriť a začať hľadať konkrétne riešenia.

Jednou z veľkých tém je parkovanie – najmä ak sa súčasné súkromné parkovisko začne spoplatňovať. Mesto by malo preskúmať alternatívne riešenia, v spolupráci so Slovenskými železnicami a súkromným vlastníkom. Rozhodne to vidím ako veľkú výzvu, ktorej mesto musí čeliť.

Okolie stanice je zároveň domovom ľudí, ktorí si tiež zaslúžia kvalitný život. Staré futbalové ihrisko ponúka priestor na nové využitie a popri ceste smerom do mesta by sme mohli hľadať možnosti bezpečného cyklistického spojenia.

Nečakám, že mesto dokáže zo dňa na deň zmeniť všetko, najmä tam kde mesto nemá majetkovo nič v rukách. Chcem však po rokoch túto tému aktívne začať riešiť, rokovať s vlastníkmi a postupne meniť okolie stanice tak, aby sa tam ľuďom žilo lepšie a aby bolo príjemnejšie.

Mesto, ktoré má jasný plán

Štúrovo sa nesmie rozvíjať náhodne.

Potrebujeme vedieť, kde chceme bývanie, kde šport, kde zeleň a kde oddych.

Preto chcem rozbehnúť komplexnú urbanistickú a územnoplánovaciu analýzu mesta.

Do prípravy zapojíme obyvateľov, odborníkov, podnikateľov, školy a miestne organizácie.

Rozvoj nechceme zastaviť. Chceme mu dať jasný smer založený na faktoch, dátach a spätnej väzbe Štúrovčanov.

Tak, aby Štúrovo napredovalo, ale nestratilo svoj charakter.

Rend és felelős városvezetés

A közéleti tisztség szolgálat. A város nem a polgármester tulajdona. A város gazdája és felelős vezetője, aki felel annak irányáért és képviseli a várost.

Ezért egyszerű, világos szabályokat szeretnék bevezetni, amelyek alapja a törvényesség, a szakmaiság, a felelősség, a tisztelet és az együttműködés.

Korszerűbben működő városi hivatalt, egyértelműbb hatásköröket, valamint a városi szervezetek és vállalatok működésének rendszeres ellenőrzését szeretném megvalósítani.

A választások után elsőként felmérem a város valós helyzetét – a pénzügyeket, a vagyont, a szerződéseket, a folyamatban lévő projekteket és a kötelezettségeket.

Először rend. Utána jöhetnek a nagy projektek.

Rendszeresen tájékoztatni fogom a lakosokat: mit sikerült befejezni, mi nem készült el, miért nem készült el, mennyibe került és mi következik ezután.

Egy jól vezetett város szabályok, egyértelmű hatáskörök és felelősség alapján működik.

A közpénzeknek a várost kell szolgálniuk

A városi költségvetés nem a polgármester pénze. Ez mindannyiunk pénze. A lakosoknak joguk van tudni, mire költi a város a pénzét, milyen beruházásokat tervez, azok mennyibe kerülnek és mit hoznak majd a város számára.

Nem mindenáron akarok spórolni. Ésszerűen akarok gazdálkodni.

Minden nagyobb beruházásnál fel kell tennünk a kérdést: Szükségünk van-e rá? Mennyibe fog kerülni? Miből fogjuk finanszírozni? Mit hoz a városnak? És mennyibe kerül majd a fenntartása a következő években?

Amit szeretnék: valódi, többéves városi pénzügyi tervezést, a városi vagyon hatékonyabb ellenőrzését, közérthető tájékoztatást a nagyobb beruházásokról, a jelentősebb kiadások rendszeres felülvizsgálatát, az európai uniós források és pályázati támogatások aktívabb felkutatását és megszerzését.

A lakosoknak nem kell érteni a könyveléshez. A polgármester feladata érthetően és átláthatóan megmutatni, mire költi az emberek pénzét.

Biztonságos utcák, járdák és parkolás

A lakosnak nem egy újabb projekttervre van szüksége. Arra van szüksége, hogy biztonságosan át tudjon kelni az úton, haza tudjon jutni, és le tudjon parkolni. A közlekedés a mindennapi életünk része.

Ezért elsősorban konkrét problémákkal szeretnék foglalkozni: a helyi utak állapotával, a járdákkal, a veszélyes gyalogátkelőhelyekkel, a parkolással – a valós adatok és a lakosság tényleges igényei alapján –, az akadálymentesítéssel, a kerékpáros összeköttetésekkel, valamint az iskolák környékének közlekedésbiztonságával.

Először felmérjük, hol vannak a legnagyobb problémák, majd fontossági sorrendben megoldjuk őket.

Nem minden közlekedési döntés fog mindenkinek megfelelni. A döntéseknek azonban tárgyilagosnak, megindokoltnak és tényekkel alátámasztottnak kell lenniük.

Tisztább, zöldebb és élhetőbb Párkány

Egy város minőségét nemcsak a nagy beruházások és építkezések mutatják meg, hanem az is, amit nap mint nap látunk – az utcán, a járdán, a játszótereken vagy a parkokban.

Fokozatosan szeretném javítani a közterületek zöldövezeteit, a város tisztaságát, a pihenőhelyeket, a játszóterek árnyékolását, a padokat és ülőhelyeket, valamint a biztonságos köztereket.

A hulladékgazdálkodás összetett és nehéz kérdés, amelyet nem lehet egyetlen döntéssel megoldani. A szelektív hulladékgyűjtés, az elszállítás mennyisége és gyakorisága, a konténerek környezetének rendezettebbé és biztonságosabbá tétele, valamint a közterületek tisztasága azonban közvetlenül befolyásolja a lakosok mindennapi életét.

Ezért azokra a területekre szeretnék összpontosítani, amelyekre valóban van ráhatásunk – hatékonyabb megoldásokat keresni, javítani az elszállítás szervezését, tisztábbá és rendezettebbé tenni a konténerek környezetét, és fokozatosan úgy alakítani az egész rendszert, hogy az jobban működjön a város és a lakosok számára egyaránt.

A városnak nem kell fényűzőnek lennie. Legyen tiszta, rendezett és kellemes hely, ahol jó élni.

Méltó élet az időseknek, jövő a fiataloknak

Az idősebb emberek tiszteletet, biztonságot és segítséget érdemelnek. Azt szeretném, hogy az idősek minél tovább a saját otthonukban élhessenek, ha ezt szeretnék. Ugyanakkor azt is tudniuk kell, hogy ha segítségre van szükségük, a város nem hagyja őket magukra.

Ezért fokozatosan szeretnék foglalkozni a szociális szolgáltatások fejlesztésével – a házi segítségnyújtással, az étkeztetés megszervezésével, a nappali ellátással, valamint azoknak a családoknak a támogatásával, akik otthon gondoskodnak hozzátartozóikról.

Fontos, hogy ismerjük az emberek valós szükségleteit, és ezek alapján alakítsuk ki a város segítségnyújtási rendszerét. A tervezett idősek otthona nem maradhat csupán egy papíron létező terv. Meg kell találnunk a megvalósításához szükséges finanszírozást, és nyilvánosságra kell hoznunk, hogy a projekt éppen milyen szakaszban van.

Ugyanilyen fontos számomra a fiatalok és a családok jövője. Azt szeretném, hogy Párkány ne olyan város legyen, ahonnan a fiatalok elköltöznek, hanem olyan hely, ahol el tudják képzelni az életüket, az otthonukat és a jövőjüket.

Tudom, hogy a megfizethető lakhatás és a munkalehetőségek olyan összetett kérdések, amelyeket a város önmagában, saját forrásból nem tud megoldani. Vannak azonban más lehetőségek is, amelyekkel segíthetjük a fiatalokat abban, hogy Párkányban maradjanak.

Nem akarok egyszerű megoldásokat ígérni. Azt akarom, hogy minden rendelkezésre álló lehetőséget megvizsgáljunk és megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek Párkányt olyan várossá teszik, ahol érdemes maradni.

Azt szeretném, hogy Párkányban helye legyen a fiataloknak és az időseknek egyaránt. Hogy az idősek érezzék: számítanak, a fiatalok pedig lássanak okot arra, hogy itt maradjanak, és itt építsék fel a jövőjüket.

Sport, kultúra és élet a városban

Párkánynak mindenki városának kell lennie: a gyermekes családoknak, a fiataloknak, a dolgozóknak, az időseknek, a vállalkozóknak, valamint a fogyatékkal élő és mozgásukban korlátozott embereknek egyaránt.

Sport

A sport és a kultúra nem luxus. A jó életminőség fontos részei. Azt szeretném, hogy a gyerekeknek legyen hol sportolniuk, a fiataloknak legyenek közösségi tereik, ahol tartalmasan tölthetik az idejüket, az időseknek pedig legyen lehetőségük aktív társadalmi életet élni.

Amit tenni fogunk: fokozatosan felújítjuk és korszerűsítjük a sportlétesítményeket, nyilvánossá tesszük azok állapotát és használati lehetőségeit, támogatjuk a sportegyesületeket és a fiatalokat, jobb feltételeket teremtünk az aktív, egészséges élethez.

Kultúra

Méltó feltételeket szeretnék teremteni a szlovák és a magyar kultúra számára egyaránt. A művelődési háznak olyan helynek kell lennie, ahol az emberek aktívabban találkoznak egymással, közösséget építenek, és tartalmas programokon vehetnek részt.

Támogatni fogom: a kulturális rendezvényeket, a fesztiválokat, a helyi művészeket, a gyermek- és ifjúsági programokat, valamint a közösségi rendezvényeket.

Párkány akkor élő város, ha az emberek nemcsak laknak benne, hanem van hol találkozniuk, sportolniuk, alkotniuk és együtt lenniük.

Párkány 365 – város, amely egész évben él

Párkánynak nem szabad csak néhány nyári hétre megtelnie élettel.

Adottságaink megvannak: itt a Vadas, a Duna, a Mária Valéria híd, a kerékpárutak, Esztergom közelsége, a borászatok, a gasztronómia és még számos lehetőség. Ezeket össze kell kapcsolnunk.

Szeretném létrehozni a PÁRKÁNY 365 programot: több tavaszi, őszi és téli rendezvényt, sport- és kulturális programokat, gasztronómiai eseményeket, borászati rendezvényeket, a kerékpáros turizmus jobb kihasználását, valamint nagyobb támogatást a helyi kereskedőknek, vendéglátósoknak és termelőknek.

Szeretnék rendszeres piacokat és rendezvényeket a főtéren és a VYZA központban, ahol lehetőséget kapnak a helyi termelők és vállalkozók.

Rendszeresen figyelemmel fogom kísérni, hogy a Vadas új igazgatója milyen stratégiát dolgoz ki, és hogyan valósítja azt meg annak érdekében, hogy hosszú távon elérjük egyik fontos célunkat: a turisztikai szezon meghosszabbítását a nyári hónapokon túl is.

Az a turista, aki akár csak egy nappal tovább marad, több pénzt költ el a városunkban. Ez pedig több munkalehetőséget és több életet jelent a főszezonon kívül is.

Több élet a Dunaparton, erős partnerség Esztergommal

A Duna még inkább összeköthet bennünket. Azt szeretném, hogy a Dunapart olyan hely legyen, ahová az emberek nappal és este is szívesen eljönnek.

Fokozatosan szeretnék kialakítani több pihenő- és ülőhelyet, árnyékos területeket, biztonságos közvilágítást, akadálymentes útvonalakat, kisebb közösségi programokat, és idővel akár egy kisebb városi strandot is.

Tudnunk kell azonban, hogy minden ilyen fejlesztést a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal, vagyis a Duna Vízgyűjtő Területi Igazgatóságával együttműködésben kell megvalósítani.

Párkány + Esztergom

A DUNA ELVÁLASZT, A HÍD ÖSSZEKÖT. Két város vagyunk, egy híd köt össze bennünket és számos közös érdekünk van. Nem a nulláról indulunk: a Mária Valéria híd, a Mária Valéria Bike, a 223-as nemzetközi autóbuszjárat, az Ister-Granum Európai Területi Társulás keretében megvalósuló határon átnyúló együttműködés, valamint a híd közös ünneplése már most is összeköt bennünket.

A következő lépésnek olyan rendszeres és megbízható együttműködésnek kell lennie, amely a két város mindennapi életében is érezhetővé válik.

Szeretném, ha Párkány és Esztergom vezetése tárgyalásokat kezdene többek között a közlekedésről, a turizmusról, a kultúráról, a sportról, a vállalkozásokról és a környezetvédelemről.

Nem csak papíron létező együttműködést. Hanem olyat, amelyet az emberek a mindennapokban is éreznek.

A vasútállomás és környéke

A vasútállomás sok látogató számára a város kapuja és az első hely, amelyet Párkányban meglát. A jelenlegi állapota és megjelenése azonban sajnos nem azt a várost tükrözi, amilyennek Párkánynak lennie kellene.

Az állomás és környékének fejlesztése évek óta a háttérbe szorult. Úgy gondolom, itt az ideje újra elővenni ezt a kérdést és konkrét megoldásokat keresni.

Az egyik legnagyobb kihívás a parkolás – különösen akkor, ha a jelenlegi magánparkoló fizetőssé válik. A városnak meg kell vizsgálnia alternatív megoldásokat, a vasúttársasággal és a magántulajdonossal együttműködve.

Az állomás környéke ugyanakkor emberek otthona is, akik ugyanúgy megérdemlik a megfelelő életkörülményeket.

Nem várom el, hogy a város egyik napról a másikra mindent megváltoztasson, különösen ott, ahol a városnak nincs tulajdona vagy közvetlen ráhatása. Azt azonban szeretném, hogy évek után végre aktívan kezdjünk foglalkozni ezzel a kérdéssel.

Város, amelynek világos terve van

Párkány nem fejlődhet véletlenszerűen, terv nélkül.

Tudnunk kell, hol szeretnénk lakóövezeteket, hol legyenek sportolási lehetőségek, hol legyen több zöldterület, és hol alakítsunk ki pihenésre alkalmas helyeket.

Ezért szeretném elindítani Párkány átfogó városfejlesztési és településrendezési elemzését. A tervezésbe bevonjuk a lakosokat, a szakembereket, a vállalkozókat, az iskolákat és a helyi szervezeteket is.

Nem megállítani akarjuk a fejlődést, hanem világos irányt szeretnénk adni neki – tényekre, adatokra és a párkányiak visszajelzéseire alapozva.

Úgy, hogy Párkány fejlődjön és haladjon előre, de közben megőrizze saját karakterét.